S. Csaba: A vén koldus

Roberto öreg volt már, s azonfelül szegény, mint a templom egere. Egy padon bóbiskolt éppen a folyó menti parkban, újságpapír-takaróba bugyolálva. Mélyen barázdált, hamuszürke arcára békességet lopott az álom, bozontos szakálla bezúzmarásodott a dermesztő hidegben. Feje fölött egy kitartó, jeges szellő gyászindulót fújdogált a jegenyefák megdermedt ágain, s a hőmérő higanyszála jócskán fagypont alá süllyedt. Hajnalodott. A hórihorgas lámpák...

Olvasd tovább!

Záboji Tibor: Az én csókám

kép: Záboji Tibor    A világ Hrabal. A világ Hrabalból van. A világ minden élőlényének köze van Hrabalhoz. Neked is! És minden történetnek...    Kiskamasz koromban volt egy csókám. Apám hozta, befogták valahol, később azt hallottam, hogy egy galambász padlásán kelt ki csóka-tojásból. Mert másból nem kelhetett ki, ebben biztos a madár-irodalom. Hogy a csókatojás hogyan került a galambok fészkébe, azt meg derítse ki egy szabadnapos...

Olvasd tovább!

Győrvári József: A hullarabló

A világosság idejét éltük. Minden az annak megfelelő ösztönös rutinnal zajlott. Egészen addig, amíg a csapat egy távoli tagja rá nem zendített: „Egy nem mozog. Lent van, és nem mozog.” Egyből fújni kezdték a mellette lévők is: „Nem mozog. Lent egy nem mozog.” Sorban adták tovább a hírt egymásnak. Mi közöm van hozzá, gondoltam. Én aztán nem postáskodok nekik! De amint hozzám ért a riadólánc, valahonnan zsigerből tört rám a kényszer. Azonnal eltaposta...

Olvasd tovább!